Az alábbi megkapó visszaemlékezés tulajdonképpen egy komment, egy olyan hozzászólás, melyet az előző - kutyabarát szálláshelyet bemutató - bejegyzésem ihletett. Kedves kollégám, Péter idézi fel benne gyermekkora nyarait, és beleegyezését adta e fórumon történő megjelenéséhez.

A történet előtt egy kis képi ráhangolódás:

A történet:

"Ahogy olvastam az írásod, a gyermekkori nyaraim jutottak eszembe a fényképekről. Az emlékek közül a széna gyűjtések, és a "szülessíg" - ahogy a Nagyapám mondta (következőkben NA. nyomán) - hazahozatala. Akkoriban rendszeresek voltak az esők az Alpok lábánál, különösen júniusban, a szénaszárítás idején. Amint a lekaszált, és sikeresen megszárított széna szállításra érett lett, azonnal következett a "baglázás" (NA. nyomán), és a "bajszos-fogaton"=tehenes szekéren hazahozatal. Az eső miatt az órák, a fél órák is számítottak, sietni kellett. Ezek a műveletek rendszerint egybeestek a falu határában, az erdő tövében létesített "Kisréti stadionban" tartott fociderbikkel. ...hát gyermeki fájó szívvel hallgattuk a 100. alkalommal is nagyapám enyhén unottá vált egypercesét a kecskéről, aki nem akart menni a vásárra, de mégis ott kötött ki. Tehát a "vella, meg a grábla a hossziszekérre" (NA nyomán), aztán vezettük is a Mandulát, meg a Cifrát. Igaszeg a helyére, és indult a fogat. A szekérre rendszerint 9 akkora boglya került, hogy öcsémmel nyújtóztunk fölfelé a villa szénával, Nagyapám pedig a rakott szekérről lefelé, hogy félúton átvegye a szénát, és felhúzva szarvakat hajtott belőle, elől és hátul, majd megtöltötte a sor közepét. Megközelítőleg a szekérrúdtól számítva 2,5-3 m magas lehetett a rakomány. Már-már EKAER-köteles mennyiség. A végén rudazókötéllel lekötöttük, és mindhárman felmásztunk a szekér tetejére, majd Nagyapám kiadta a parancsot; "heletekre ne!" És a "marhák?" Hazaballagtak. A pajtába rakás után, ha volt kedvünk, még mehettünk a labdát kergetni. Sokszor meg is tettük. Ma sem választanék más gyerekkort, és pallérokat."

Egy korabeli kép a szereplőkről:

"A kép hátterében lévő boglyából került 9 darab arra a bizonyos hosszú szekérre. A fényképen apu mellett a testvérem és két unokatestvérem látható. Én a kamera túloldalán állok."

Köszönöm szépen a kedves sorokat és képet, mindenkit buzdítok, hogy hozzászólását (bármelyik bejegyzéshez) ne csak a facebook oldalamon, hanem itt is ossza meg velünk :-)