Hirtelen ötlettől vezérelve Misivel elhatároztuk, hogy kihasználva a jó időt, vasárnap délután újból nyeregbe pattanunk. Nem teljesítménytúrát terveztünk, ezért a Győrtől kb. 16 km-re fekvő Vének települését választottuk úti célunkul, így a teljes kör kb. 34 km-t tett ki. A falu határában, a Szigetköz körbeölelését követően egyesül ismét a Mosoni- és a (Nagy) Duna. Odafelé a Mosoni-Duna melletti töltést választottuk útvonalnak, mert így Roxy is tudott kicsit mozogni és a természethez is közelebb kerültünk. Véneket elérve először megcsodáltuk az ártérben elterülő, kicsi utcákat szegélyező, cölöpökre épített hétvégi házakat, majd a két folyó találkozását. Ezután átkerekeztünk a falun, de a rossz irányba, mert a végén nem aszfaltos úton találtuk magunkat, hanem ismét a töltés mellett. A változatosság kedvéért nem a védmű tetején, inkább a vele párhuzamosan futó földúton indultunk hazafelé. Pár perc múlva az út bekanyarodott két napraforgótábla közé, így jó darabig térdig érő gazban és tankcsapdákat kerülgetve kellett haladnunk. Itt az utánfutó több időt töltött levegőben, mint a talajon... Végre elértük az áhított aszfaltos utat, melyen Kisbajcs és Bácsa érintésével visszajutottunk Győrbe. Az élmények feldolgozását - két sör mellett - a gyalogtúra megbeszélések helyszínéül is szolgáló Vadölő vendéglőben kezdtük meg, majd a sörtől felfrissülve hazakerekeztünk.

Roxy kicsit hűsöl a Bácsa melletti horgásztó partján:

A véneki kompkikötő - háttérben a Gönyű melletti E-ON erőmű:

Újdonsült szőrmók ismerősünknek is botot kellett dobálnom:

Dunák, ha találkoznak:

Szotyiföld közepén is kutyameleg volt: