"Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik". Teljes egészében egyetértek Mahatma Gandhi szavaival, és ha szabad (talán igen), kiegészíteném egy gondolattal: egy társadalom tagjainak erkölcsi fejlettsége abban is megmutatkozik, ahogyan ahhoz a szűk(ebb) réteghez viszonyul, amely egy állatot, jelesül kutyát társként elfogad. Mert számomra egyértelmű, hogy a kutya az ember társa már évezredek óta. Ez a tény napjainkra talán kevésbé egyértelmű vagy nyilvánvaló, mindenesetre kézzelfogható. Úgy érzem, szerencsére a kutyához és a "kutyás embertársakhoz" való hozzáállás mutatója tartósan a pozitív tartományban állomásozik, amit a túrákon szerzett tapasztalataim is alátámasztanak.
Ahogy azt már egy korábbi bejegyzésben említettem, röviddel Roxy örökbefogadása után elhatároztam, hogy mindenhová (illetve ahová csak lehet) magammal viszem. Erre a legjobb lehetőségek a gyalog- és bringatúrák, mivel szőrös kisasszony imád kalandozni, új helyeket felfedezni és "igába hajtani" :-). Ebből a szempontból és egyébként is a túrák két sarkalatos pontja a szállások és az étkezések (folyadék utánpótlások :-)) kérdése.
Elsőként a szállásokról, illetve szállásadókról néhány gondolat: Túlnyomórészt a booking.com oldal segítségével foglaljuk a szállásokat, mert praktikus: általában nem kérnek előleget, könnyen és költségmentesen lemondható/módosítható a foglalás, különböző szűrőket lehet beállítani, így gyorsan megtalálni az ideális helyet az adott éjszakára. Mondanom sem kell, esetünkben a legfontosabb paraméter az, hogy az adott szálláson szívesen lássák a kutyust. Számomra már nem meglepő (úgy gondolom, minimum "aranykártyás törzsvásárló" vagyok az oldalon, ahányszor foglaltam...), hogy szinte a legeldugottabb településen is lehet kutyabarát szállást találni, legyen szó Magyarországról(!) vagy külföldről. Hogy is lehetne egy ilyen ma született bárány álcájú haramiát nem befogadni:
Az egyik általunk legkedveltebb - booking.com oldalon foglalt - szállás tulajdonosa a 200 éves "öreg tölgy" előtt, közöttünk:
A hab a tortán az, hogy bár sok esetben úgy szól az ajánlat, hogy: "háziállatok engedélyezettek a szálláson, de elszállásolásuk extra költségekkel járhat", mire a tényleges szállás igénybevétel megtörténik (és megismerik Roxyt ;-)), elfeledkeznek a plusz díjról. A szőrös kisasszony remek színésznő... :-)
Rátérve a vendéglátóipari egységekben tett látogatásainkra, a tapasztalat hasonló. Ausztriát nem is említem, mert ott a kutyát szinte emberszámba veszik, ami számomra természetesen magától értetődő. Hogy is szól a bejegyzés első mondata...? Ami viszont nagyon pozitív, az esetek szinte 100 százalékában Magyarországon és a környező országokban is nagyon jó a hozzáállás. Két, számomra szívmelengető eset: Bringatúra a Duna mellett (részletes beszámoló kicsit később), megállunk egy főút melletti, hatalmas terasszal rendelkező étteremnél. Bringákat letámasztjuk, elhelyezkedünk az egyik árnyas asztalnál, majd miután a pincér felveszi az italrendelést és mondanánk, hogy mit szeretnénk enni, felteszi a kérdést: a kutyusnak hozhat egy kis rántott húst? :-) :-) :-) Mint már említettem, Roxy nagyon tehetséges színésznő:
A másik mosolyfakasztó eset: Gyalogtúra a Bakonyban (részletes beszámoló szintén kicsit később), az utolsó napon, 38 fokos hőségben kismakim, a hősies helytállás utolsó órájában az aszfaltos út melletti füves részen kb. tizedszer lefekszik, de már nem tud, és nem is akar felkelni. Szerencsére a cél (Győr-Székesfehérvár főút) 1-1.5 km-re, így ölben viszem a főút melletti étterembe, ahol a lépcső melletti árnyékos részen tud hűsölni és pihenni. A Győrbe induló buszig van még valamennyi időnk, ezért úgy határozunk, hogy a kb. 3 km-re lévő Csókakő várát megnézzük. Vendég egy szál se, ezért a pultos lányra bízva Roxyt, sovány malac vágtában megtekintjük a várat. Induláskor aranyom meg sem mozdult, tetszhalottat játszott, így gondoltam, hogy visszaérkezésünkkor is nagyjából ebben a pozícióban találom. Amint visszaérünk az étteremhez, a lány közli, hogy a kutyus nagyon aranyos, a vízből nem sokat ivott, viszont kapott friss rántott sajtot, amit jóízűen elmajszolt... A kisasszony így tud koncentrálni, ha ételről van szó :-):
Azért nem csak a túrákon részesülünk kényeztetésben, lakó-, illetve élőhelyünkön is vannak lehetőségek... A bringás csapat fele rendszeresen a győri Komédiás Étteremben költi el ebédjét, és Roxy is megfordult már itt többször is. Tökéletes környezet, kedves, barátságos tulajdonosok, dolgozók, és nem utolsó sorban finom ételek várják a vendégeket. Önnek ajánljuk a helyet ;-):
